Az asszony egy régi bérház földszintjén lakott. Az ablakai mindig bepárásodtak, és a virágcserepek kiszáradt növényekkel voltak telerakva. A szomszédok alig tudtak róla valamit. Egy dolgot azonban mindenki észrevett: minden nap pontban hat órakor kiment az udvarra egy kopott szatyorral, és hosszasan kutatott a kukák között. Úgy nézett ki, mintha valami fontosat keresne.😊😊
– Már megint itt van…
– Talán ételt keres? Vagy visszaváltható üvegeket?
– Szerintem egyszerűen csak őrült.
– Vagy egy boszorkány. A szeme olyan, mint egy bagolyé – mondogatták sokan.😭😭
Ugyanabban a házban lakott egy kilencéves kislány is, aki gyakran nézte az asszonyt az ablakból. Nem értette, miért csinálja ezt minden egyes nap.😍 Egy reggel azonban a kíváncsiság győzött a félelem felett. Miután édesanyja elment dolgozni, a lányka lement az udvarra és közelebb lépett.
A folytatás az első hozzászólásban található.👇👇
– Nagymama… elveszítettél valamit?
Az idős nő nem válaszolt. Csak kutatott tovább – gyümölcsmagok, papírdarabok és koszos rongyok között. Aztán hirtelen megállt. A kislány arra számított, hogy majd azt mondja, ételt keres, de amit hallott, attól ledermedt.
– Láttál itt egy kisbabát?
A lány döbbenten nézett rá.
– Milyen babát?
– Egy kisfiú… pólyába volt csavarva. Elveszítettem őt. Itt kell lennie valahol.
Ezzel újra a szemeteszsákok közé hajolt, mintha a kislány ott sem lett volna.
A lány rémülten hazaszaladt, és este mindent elmondott édesanyjának. Az anya elsápadt, és csak ennyit mondott:
– Ne beszélj vele többé, érted? Maradj távol tőle.
Egy héttel később az idős nő meghalt – a szemetesek mellett. A mentők hamar kiértek, de már nem tudtak segíteni. A kopott szatyrát, amit mindig magánál hordott, a házmesterek elvitték.
Néhány nappal később suttogni kezdtek az emberek a lépcsőház előtt:
– Hallottad, mi derült ki róla?
– Kiről?
– Az öregasszonyról. Tizenöt évesen titokban szült otthon. A gyerek apja állítólag a szomszédjuk volt – kétszer olyan idős, mint ő. Mindenki előtt eltitkolták. A szülés után azonnal a szemétbe dobta a babát. Az anyja megverte, majd kidobta otthonról.
– Istenem…
– Onnantól kezdve megzavarodott. Hol elmegyógyintézetben volt, hol otthon. Végül teljesen bezárkózott. És minden nap visszament a szemetesekhez – hogy megtalálja azt a gyereket, akit elveszített.
